A harmadik generációs Firebird sok tekintetben új volt az előző generációhoz képest. A teljes-alvázat felváltotta a segédvázas alváz és olyan karosszériát kapott, melyek megkülönböztették a Camaro-tól. Ugyanakkor a Firebird most még inkább hasonlított a Camaro-ra, mivel felhasználta a GM vállalat motorjait (amik valójában Chevy motorok) a korábbi Pontiac motorok helyett. Az egyediség nagy része eltűnt.
A harmadik generációs Firebird-öt 1982-ben vezették be, mely teljesen új karosszériával jelent meg. A kocsi eleje büszkélkedhetett rejtett fényszórókkal. A modelválasztékot leegyszerűsítették a Base, a luxus-orientált S/E és a Trans Am modellekre. A Base modelt az erőtlen "Iron Duke" 2,5 literes soros négyhengeres OHV, 90 lóerős motorral szerelték. A legtöbben inkább az S/E standard 2.8 literes V6 OHV, 105 lóerős vagy valamelyik V8-as motorral választották. Választható volt a Base és az S/E modellekhez és alapfelszereltség a Trans Am-hez az 5,0 literes (305 CID), 145 lóerős V8 négytorkú karburátorral, és amelyhez rendelhető volt akár négy-fokozatú manuális sebességváltó vagy három sebességes automata is. Választható volt a Trans Am-hez "Cross-Fire Injection" változatú motor is, amely központi befecskendezést használt a 165 lóerő eléréséhez, de ez csak automata sebességváltóval volt rendelhető. De a jó hír a Firebird rajongók számára a debütáló "Kitt" volt, a beszélő fekete Trans Am, mely David Hasselhoff főszereplésével játszódó "Kight Rider" filmsorozatban tűnt fel, tovább növelve a Firebird népszerűségét.